Vacak érzés, ha az ember beleéli magát egy autó megvásárlásába, aztán kiderül, hogy potyára vízionálta magát az új kocsiban csapatva a faluban, a telepen vagy a körúton, mert nem jön össze a biznisz. Ami még ennél is rosszabb, ha úgy tűnik, hülyének nézték az üzletelés közben. Pedig akár annak is örülhetne, hogy nem sétált bele a csapdába. 

Kedves Tékozló Homár és Olvasói!

Sajnálatos módon velem az alábbi eset történt meg, ami azóta is zavar picit.

Használtautó-n nézelődtem, első körben csak unaloműzéskép, mikor egy nagyon csábító hirdetést találtam, képek alapján egy meseszép Lexusról. Fel is hívtam a hirdetőt, hogy mit tud mondani az autóról.. mondanom sem kell, meggyőzött! Megbeszéltünk egy személyes találkozót, miután megegyeztünk egy előzetes árban, amiért beszámolta volna a jelenlegi gépjárművem, s a különbözet kifizetését illetőleg, már a bankkal is a papírmunkák elintéződtek. Ez idő alatt, az első telefonos beszélgetésünktől számolva, igaz eltelt pár hét, de semmi baj, mivel szóbeli ígéretet kaptam, hogy a megvásárolandó autót tartja nekem, már csak amiatt is, mivel az üzletbe bevont banki hercehurcán is túl voltunk.

Eljött a találkozó napja. Reggel még telefonon biztosítottam a kereskedést afelől, hogy délután 3.ra a telephelyükre érek, így még lesz időnk az okmányiroda nyitvatartási idején belül elintézni a szükséges aláírásokat. 'Jöjjön, várjuk Önt... csak be kell ülni az autóba és vezetni' - hangzott a telefonban...

Több-száz kilométerről vezettem Székesfehérvárra, s mikor már alig 10-20 km volt vissza, ismét felhívtam a kereskedést, hogy máris ott vagyunk! 'Mi az, hogy vagyunk?!' - jött a hirtelen felindulástól ideges kérdés ... Mondom, én igazából a vezetéshez értek, nem az autószereléshez, így jött velem az autószerelő barátom, átnézni az általam megvásárolni kívánt lexust...'Ennek az autónak semmi baja! Ha a szerelője talál hibát ezen az autón, akkor Ő egy szar szerelő!' ... majd a vonal bontva lett ... itt jegyezte meg cimborám, hogy rossz előérzete van az utunkkal kapcsolatban ... 

Pontban délután 3 órakor megérkeztünk a telephelyre. Jobban nem is időzíthettünk volna ... Lehalkítottam a zenét az autómban, ahogy behajtottam, s hallom, ahogy valaki, számomra addig ismeretlen figura megjegyzi az ott bóklászóknak, hogy 'nah, itt van' .. (itt említeném meg, hogy tudták pontosan milyen autóval érkezem, hisz addig szinte napi telefon, és email kapcsolatban voltunk, az autómról pedig rengeteg fényképet küldtem nekik elöljáróban).

Ahogy leparkoltam az autóm, s próbáltam volna üdvözölni a kereskedőt, arra lettem figyelmes, hogy egy rövid-gatyás ipse, illetve egy kisgyereket tartó anyuka lép a Lexushoz, amiért jöttünk... s mikor én meg szerettem volna nézni közelebbről, el lettem tolva az autótól, hogy egy pillanat... majd azzal a lendülettel indítottak, s kihajtottak a telephelyről... 

'Itt most szívatva vagy, ezek most elmentek próbakörre, hogy neked kevesebb időd legyen átnézni az autót' - mondja a szerelőm

Az egyetlen ember aki a kereskedésben maradt rajtunk kívül, az a tulaj rokona lehetett talán, kivel korábban telefonon beszéltem, s kérdem Tőle, hogy megnézi-e az általam hozott autót.. de Ő csak legyintett, s szívta a cigijét tovább ..

Írd és mond, nem hittem a szememnek, ezek 3 perc elteltével visszajöttek a telephelyre ...  Kicsit értetlenül álltam a dolog előtt, s mikor oda akartam ismételten lépni az áhított autóhoz, Bognár Autó illedelmes tulaja, csak annyit mondott: 'Az autó elkelt.'  - sarkon-fordult, s mint eb a szaharát, úgy ott hagyott...

Kérdem én, annyi nem volt ebben a kreténben, hogy nemhogy nem köszönt, de még egy bocsánat kérés sem illetett volna meg? Mi volt ez az egész színjáték? Ettől most ő mekkora király már, hogy így megszívat valakit? Elmondhatatlanul voltam egyszerre ideges, és csalódott is ... Cimbim útközben hazafelé próbált vigasztalni, hogy tuti valami gebasz volt a verdával... hisz amint kiderült szerelővel érkezem, már nem lehettem opcionális vevő számára... vajon milyen olyan addig eltitkolt hibát vehettünk volna észre?

Később, mikor egy Toyota kereskedésben elmeséltem hogy jártam ezzel a székesfehérvári brigáddal, a márkakereskedésben csak annyival konstatálták a dolgot, hogy ugye tudom, hogy ha a hirdetésben valótlant állítottak, s ez kiderült volna, akkor őket fel lehetett volna jelenteni? Erre ment volna ki a dolog? .. hogy le legyek rázva? ... Vagy a hirtelen odatévedt rövid-gatyás emberke akkora király, hogy hasitasiból készpénzben villantott több millió forintot egy olyan autóért, aminek sem a motorterét, sem a csomagtartóját meg sem nézve, 3 perc vezetés után azt mondja visszük? Lehet.

Minden esetre egy bocsánatkéréssel azóta is jönnek nekem.

Üdvözlettel, 
Péter.